cs
Legendák, hősök és mártírok 1848-1849-ben
Több szerencse, mint ész – Máriássy János ezredes. Ismeretterjesztő sorozat, Magyarország (2026). 1849 januárjától hadosztályparancsnokká nevezték ki a Klapka György parancsnoksága alatt újjászervezett felső-tiszai hadseregben. Egységével február 24-én Pétervására mellett rajtaütött Franz von Schlik altábornagy egyik egységén, amely jelentős veszteséget szenvedett. A kápolnai csatában az ő csapatai védték Kápolnát, míg február 27-én a Franz Wyss vezette császári csapatok visszavonulásra nem kényszerítették. A tavaszi hadjárat alatt betegszabadságon volt, az I. hadtestbe beosztott hadosztályának parancsnokságát Buda ostroma alatt vette át ismét. Döntő szerepet játszott a vár május 21-ei bevételében. Csapatai élén ő tört be először a várba a Krisztinaváros felőli oldalon. Jutalmul ezredessé léptették elő és megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Részt vett a Vág melletti harcokban, majd a második komáromi és a július 27-ei váci csatában. Az augusztus 2-ai debreceni ütközetben csapataival ő fedezte a magyar sereg visszavonulását. Augusztus 10-én ismét Schlik altábornagy csapatai ellen harcolt a németság-újsági ütközetben. A világosi fegyverletétel után Aradon előbb halálra ítélték. Az ítéletet Haynau tizennyolc év várfogságra változtatta. Aradon, majd Olmützben raboskodott. 1856-ban kapott kegyelmet.
Více informacíO pořadu
Több szerencse, mint ész – Máriássy János ezredes. Ismeretterjesztő sorozat, Magyarország (2026). 1849 januárjától hadosztályparancsnokká nevezték ki a Klapka György parancsnoksága alatt újjászervezett felső-tiszai hadseregben. Egységével február 24-én Pétervására mellett rajtaütött Franz von Schlik altábornagy egyik egységén, amely jelentős veszteséget szenvedett. A kápolnai csatában az ő csapatai védték Kápolnát, míg február 27-én a Franz Wyss vezette császári csapatok visszavonulásra nem kényszerítették. A tavaszi hadjárat alatt betegszabadságon volt, az I. hadtestbe beosztott hadosztályának parancsnokságát Buda ostroma alatt vette át ismét. Döntő szerepet játszott a vár május 21-ei bevételében. Csapatai élén ő tört be először a várba a Krisztinaváros felőli oldalon. Jutalmul ezredessé léptették elő és megkapta a Magyar Katonai Érdemrend III. osztályát. Részt vett a Vág melletti harcokban, majd a második komáromi és a július 27-ei váci csatában. Az augusztus 2-ai debreceni ütközetben csapataival ő fedezte a magyar sereg visszavonulását. Augusztus 10-én ismét Schlik altábornagy csapatai ellen harcolt a németság-újsági ütközetben. A világosi fegyverletétel után Aradon előbb halálra ítélték. Az ítéletet Haynau tizennyolc év várfogságra változtatta. Aradon, majd Olmützben raboskodott. 1856-ban kapott kegyelmet.